Melyik tájolás a legjobb ipari rendszereknél?

Ipari, saját fogyasztásra méretezett rendszernél nem a maximális éves hozam a cél, hanem a termelés és a fogyasztás időbeli illeszkedése — ez pedig gyakran más tájolást kíván, mint a lakossági logika. A déli tájolás adja a legnagyobb éves összhozamot, de erős déli csúccsal: ha a telephely fogyasztása ilyenkor alacsonyabb, a többlet a visszwatt-korlát miatt elveszhet. A kelet–nyugati elrendezés összesen néhány százalékkal kevesebbet termel, viszont laposabb, szélesebb napi görbét ad, ami jobban illeszkedik a kétműszakos vagy egész napos ipari terheléshez. Ráadásul egységnyi tetőfelületen több panel fér el, mert kisebb a sorok közötti árnyékolási igény. Lapostetőn ezért a kelet–nyugati elrendezés gyakran gazdaságosabb a déli sorosnál, még akkor is, ha a kWp-re vetített hozama kisebb. A döntést mindig a telephely negyedórás fogyasztási profiljára illesztett szimuláció hozza meg: az, hogy melyik tájolás jobb, nem a rendszer tulajdonsága, hanem a rendszer és a fogyasztás viszonyáé.